A kutatócsoport megalakulása

Az MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszékén alakult meg 2018-ban, Bárd Petra jogász, a tanszék habilitált egyetemi docensének vezetésével. Ezzel első alkalommal létesülhetett társadalomtudományi területtel foglalkozó Lendület Kutatócsoport az ELTE Jogi Karán.

A kutatásban résztvevő szakértők különböző tudományterületek képviselői: Barna Ildikó, az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana Tanszék tanszékvezető egyetemi docense; Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője; Fellegi Borbála és Héra Gábor, a Foresee Kutatócsoport ügyvezetője és kutatója; Kirs Eszter, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi docense; Szontagh Veronika, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa; és Uszkiewicz Erik, a Kar doktorandusza.

Háttér

A szakirodalomban meghatározó definíció szerint a gyűlölet-bűncselekmény kifejezés nem büntetőjogi, hanem kriminológiai kategória: nem egy konkrét tényállásról vagy tényállásokról van szó, hanem bármilyen olyan bűncselekmény lehet gyűlölet-bűncselekmény, amelyet előítéletes indokból követnek el. A gyűlölet-bűncselekmény ennek megfelelően két szükséges elemmel rendelkezik: egyrészt létezik egy alapbűncselekmény (jellemzően emberölés, testi sértés, zaklatás, rongálás, garázdaság stb.), másrészt az elkövető csakis azért választja célpontnak az áldozatot, mert az egy bizonyos társadalmi csoport tagja, vagy legalábbis az elkövető az áldozatot e csoport tagjának véli. Mivel az áldozatot sokszor megváltoztathatatlan, vagy olyan tulajdonsága miatt támadják, amely szerves része az identitásának, a cselekmény hatása súlyosabb a sértettre, a sértett csoportjára és a társadalomra nézve is, mint az úgynevezett alapbűncselekményeké.

A kutatás öt éve

A kutatócsoport a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony küzdelem eszközeit térképezi fel. A lehetséges társadalmi válaszok közül a büntetőjog ugyanis csak az egyik, és nem is feltétlenül a leghatékonyabb eszköz. Ám magának a büntetőjogi fellépésnek az eredményessége is számos faktor függvénye. A hivatalos bűnügyi statisztikák szerint Európa-szerte rendkívül csekély számú gyűlölet-bűncselekmény kerül a hatóságok látókörébe. A kutatók hipotézise, hogy ez a büntető igazságszolgáltatás anomáliáira vezethető vissza.

A kutatócsoport az ötéves működése során áttekinti a nemzetközi jogi elvárásokat, feldolgozza a magyar és nemzetközi szakirodalmat, elemzi az Európai Unió tagállamainak jogalkotási technikáit, jogösszehasonlítást végez a nemzeti büntető kódexek vonatkozó passzusai mentén és azonosítja a létező jó gyakorlatokat.

Ezt követően kerül sor a konkrét magyar ügyekben történő jogalkalmazás részletes elemzésére: a kutatócsoport feltérképezi és bemutatja a konkrét tényállások alkalmazásával és annak mikéntjével kapcsolatos magyarországi gyakorlatot. A kiterjedt empirikus kutatás eredményeként lehetőség nyílik a jogalkalmazás esetleges nehézségeinek megismerésére, általános jellegű következtetések és javaslatok megfogalmazására.

A kutatás keretében az áldozatvédelem és a helyreállító igazságszolgáltatás esélyei is vizsgálat tárgyát képezik, csakúgy, mint a potenciálisan gyűlölet-bűncselekményekbe torkolló társadalmi feszültségek feloldásában szerepet kapó lehetséges módszerek.

Kiemelt cél továbbá a kutatási eredmények széleskörű megismertetése a hazai és nemzetközi szakmai közönséggel, mind konferenciákon, mind tudományos közlemények formájában, továbbá az oktatás, képzések és a gyakorlati tréningek során.

***